Ebédszünet a WTC romjain

Mario Tama - The Regeneration of Ground Zero, index.hu - katt!

Tizenegy évvel a terrortámadás után lassan magára talál Ground Zero környéke. A mindennapi élet már rég visszatért Manhattan utcáira, és lassan befejeződik az új World Trade Center tornyok építése is.

Az ikertornyok helyén kialakított emlékpark mellett ma az építkezések, és a rengeteg turista emlékeztetnek egyedül a tragédiára. Rég eljött már az idő, hogy szeptember 11. inkább a megújulásról, és ne csak a tragédia emlékéről szóljon - mondja Mario Tama, aki a poszt apropójául szolgáló fotókat is jegyzi.

Tama tavaly, a tízéves évforduló alkalmából készítette ezt az egyedi panorámasorozatot. A Getty New york-i fotósaként már 2001-ben is egészen közel volt a tűzhöz, amikor a tornyok leomlottak: egy másik fotóssal közösen épp a rendőröket kicselezve próbáltak bejutni a déli toronyba, már néhány háztömbnyire voltak a WTC-től, amikor az első torony elkezdett összedőlni felettük. (túlélték)

Azóta eltelt 11 év, Tama pedig összesen 125 alkalommal fotózta a munkálatokat a Ground Zero környékén. Saját bevallása szerint már semmi érdekeset (semmi újat) nem talált a helyben, ezért próbálkozott a nem-hétköznapi formátummal.

A teljes sorozat egy 'Sprocket Rocket' lomo panorámagéppel készült, de ezzel nem csak az aktuális divatot akarta meglovagolni a fotós. A Ground Zero egy lapos sziget a felhőkarcolókkal zsúfolt manhattani városképben, a panoráma formátum a vízszintesen kiterített képeivel erre a hangulatra próbál ráerősíteni. - A sorozat után nyugodtan mondhatjuk, hogy sikeresen.

The Beat of New York és az országimázs

A fenti videót egy német filmes stáb operatőre csinálta forgatás után, hobbiból.
A Mercedesnek gyártottak reklámfilmet, aztán egyikőjük hazafele felfigyelt egy utcai zenészre, felvette a dallamot, remixelték és forgattak mellé egy brutálisan jó videót.

Ki jön New Yorkba?

A másik dolog ami eszembe jutott róla, hogy miben lenne más egy ilyen anyag Budapestről? Most nem a Budapest Business Region videóra gondolok, az megrendezett, de bizonyítja hogy a technikai feltételek itthon is megvannak. Kell hozzá egy 5DMKII.

Helyszínekkel sem lenne probléma. Nekünk is van metrónk, hidaink, panorámás kilátóink a városra, éjszakai fények, nyüzsgő városrészek. Akkor?

Az emberek. Itthon szinte elképzelhetetlen, hogy valaki rám sem hederít egy kamerára az utcán, csak továbbmegy, mintha ott sem lenne. Aki az utcán fotózik az gyanús. Kérdően, meg nem értett félelemmel kell ránézni, esetleg be is kell szólni neki, vagy hadonászni a kamera felé.

Persze, biztos New Yorkban is volt részük hasonlóban és nyilván nem azokat a jeleneteket vágták bele, de szerintem mindenki érzi mire gondolok.

Egy személyes példa a héten: Egy interjút fotóztam a Toldiban, és csináltam néhány fotót az utcáról is az ablakon keresztül. Minden járókelő visszafordult utánam, hogy vajon miben mesterkedem. Látszott az arcukon hogy mélyen elítélik ezt, bármi is legyen ez.

A kedvencem egy igen tudálékos háromfős társaság volt, akik megálltak és elkezdtek nekem személyiségi jogokról és eztnemszabadmitképzelszmagadról-ról magyarázni, anélkül, hogy megkérdezték volna mit is csinálok egyáltalán.

Valahogy így nézne ki egy Beat of Budapest videó.

A másik teljesen szürreális szereplő hazai körülmények között a rendőr lenne. A rendőr ebben a videóban biztonságot sugároz. Olyasmit üzennek hogy számíthatsz rájuk, ottvannak, lehet hozzájuk fordulni bármivel. Itthon mit csinálni egy rendőr hasonló esetben? Igen. Azt.