Egy iphone bőven elég?

Még ha a legjobb kamera mindig is az lesz, ami épp nálad van (Chase Jarvis? vagy Ansel Adams?) az iphone egyáltalán nem az.

Nem tudom, hogy az AP-s afganisztáni sorozattal indult-e ez az őrület, de azóta kijött egy moszkvai iphone riport is a NYT Lensblogján, és ma ráakadtam az Alleyes iphone view of india galériájára.

Az amúgy is gyengén muzsikáló telefonos optikák közül talán az iphone kamerája a legrosszabb. Ezen az egydolláros polariod appok, meg a PSmobile sem fognak segíteni, csak trendi effektekkel elfedni. Miért akarna akkor bárki, tudatosan, szar minőségű végeredményt produkálni? A választ talán a Simpsons (s21ep16) eheti része adja:

"Hey! As a youth, if i dont hear a computer word every couple of sentences, im outta here."

Egyszerű néző csalogatásról van szó, nem többről. A kutya sem kíváncsi már az afganisztáni sorozatokra, amiket hetente - havonta - naponta? az arcunkba tolnak, lassan kilence éve. Fel kell dobni valamivel az unalmas harctéri tudósításokat.

Szó sincs arról, hogy az egyébként kiváló riporter meg szeretné mutatni, hogy egy iphonennal is remek pillanatképek készíthetők. Sokkal inkább arról, hogy iphonennal kell odacsalogatni a látogatót a galériához, mert a 'weekly afghanistan' sorozatot már egyre kevesebben nézik.

Ha innen közelítjük meg, akkor elég szomorú az ilyen riportokat végignézni, bármennyire is hangulatos életképek valójában.

(a szerző ettől eltekintve boldog iphone tulajdonos)

Csináljunk fürdésálló Nikon D300-at!

Vagy csak hülyét magunkból, a biztonságban tudott felszerelés látszatát keltve.

Cinetrip Party

Nemrég Cinetrip-en voltam fotózni a Rudas gyógyfürdőben, erre az alkalomra rögtönöztem az alábbi  óvinézkedéseket. Vízben kellett fotózni, pancsoló-fröcskölő partyzók között az egyik teremben, és extrém páratartalom mellett a másikban.

Az ötlet az volt, hogy minden rést ledáktépelek (van erre jobb szó?), amit csak találok a vázon - ezzel is csökkentve a veszélyét, hogy valahogy víz kerül a rendszerbe. Mivel ez távolról sem tűnt kielégítőnek, szemeteszsákba dugtam a gépet és a végén lyukat vágtam rajta az objektívnek.



 A napellenzővel valamennyire rögzítettem az obit a zsákhoz, aztán vastagon körbetekertem dáktéppel, így stabil maradt az egész. Nem mozgott, nem csúszott el, és nem is jutott be mellette víz a zsákba.
Az egyedüli sebezhető pont a frontlencse maradt, ide viszont nem tudtam semmit tenni, nyilván.

Munka közben úgy ügyeskedtem, hogy lehetőleg ne érjek vele a vízbe, vagy ha mégis, akkor csak a szemeteszsák merüljön. Ezt sikerült is tartani, még úgy is, hogy a vállig érő vízben fel-fel csaptak a hullámok körbe a zsákon. A csurom vizes szatyorból teljesen száraz gépet húztam ki minden alkalommal, mikor kimentem a medencéből ellenőrizni, vagy obit cserélni (minden obinak csináltam egy saját szemeteszsákot, és csak a vázat tettem egyikből a másikba).

Cinetrip Party

Az igazi probléma egyébként nem is a vízbemenetel volt, hanem a fürdőzők, akik ha nem akarták, hogy fotózzam őket, elég egyszerűen tudtomra adták egy barátibb fröcsköléssel. Volt aki csak simán jófejségből kezdett el pocsolni, mert azt hitte nem veszem észre a zsákba bújva, de ez is mind belefért. Élveztem a dolgot.

A párával a szaunában viszont így sem lehetett mit kezdeni (nem is ettől vártam a csodát). Hiába hagytam 5-10 percet akklimatizálódni a gépet, ugyanúgy másodpercek alatt párásodott a lencse. Itt csak úgy lehetett fotózni, hogy minden kép után letöröltem a frontlencsét, aztán 3-4 másodpercem volt a következő kép elkészítésére, mielőtt újra teljesen belepte a pára a lencsét és a keresőt egyaránt.

 Igazi kihívás volt, szerintem ismételni is fogok még.

Cinetrip Party


Canonfieldreviews.com - Kiütéssel győzött a Nikon

A canonfieldreviews.com-ot jegyző Ole Jorgen Liodden átállt a sötét/világos oldalra(kinek melyik áll közelebb a szívéhez). A legutolsó postban végigkövethető a folyamat, melynek végeredményeképp a szerző megtért.

The following weeks I did more field tests with fast moving birds, high ISO shooting and difficult light conditions. After 5000 exposures I was so happy with the image quality, sharpness and colors of my pictures from Nikon D3S and Nikon D3X, that I decided to sell all my Canon gear. This was a shocking decision for me, Canon and my photo colleagues. I´m 100% sure that this was the right decision.

First of all, I will do no more Canon field reviews and I will also soon make a link to a new site: nikonfieldreviews.com

Természetfotókkal indult, rácsodálkozott a gép pontosságára és látta, hogy ez jó.

Mostohább körülmények következtek kevés fényben, magas ISO-n, gyorsan repülő témával. Megbabonázta a gép gyorsasága, a képminőség, és belátta, hogy ez jobb.

Eladta minden felszerelését, és Nikonokat vásárolt belőle. Jót cselekedett.

 (Nem kell ám ezt komolyan venni tőlem. Ha Canonos lennék, akkor Canonért rajonganék vallásos fanatizmussal, mert hasonlóan jók)


FYI: Liodden a spitzbergákon csinált sorozatából készít könyvet. A helyről válogattam egy Nagyítást is a hvg.hu-ra. Gyönyörű hely. Mennék.

Lightroom 3 Beta 2 - Noise Reduction test

A napokban vált elérhetővé a Lightroom3 beta 2 verziója, amibe a gyorsabb kezelőfelület és lemezkezelés mellett az új noise reduction funkciók is bekerültek.

A kezelőfelület javítása nem csak üres marketingduma. Tényleg gyorsabb lett a képek importálásától, a szerkesztésen át az exportig minden. Igazából mindegy, hogy mit optimalizáltak. Számomra a lényeg, hogy ugyanazon a gépen, ugyanazok a feladatok, gördülékenyebben végezhetők. Reszponzívabb a rendszer.

A leglátványosabb újítás a beta 1-hez képest mégis a zajcsökkentő algoritmus, főleg  luminance noise terén. A beta1 a jelenleg kapható 2.6-os Lightroom zajcsökkentését használja, hozzá képest a beta2 átugrott néhány lépcsőfokot (emeletet) felfelé.

Asztali szemétből rögtönzött tesztkörnyezetben, 1:1 cropon bemutatva (klikk a képekre a teljes méretért):

Az első kép a gépből kijött raw file. A vázban kikapcsolt belső - és lightroom zajszűrés nélkül.
D300-ISO6400-24mm-/f9-1/640 RAW NR-OFF

A következő kép a legjobb eredmény, amit Lightroom3 beta1-el össze tudtam hozni. Jól láthatók a színfoltok,  a kontrasztból és a részletekből is sokat vesztített a kép.
Lightroom3 beta1 color+luminance NR

A harmadik képen ugyanez Lightroom3 beta 2-vel. A felületek sokkal szebbek, eltűntek az artifactek, több maradt a kontraszt és a részlet a képen. A színek lettek fakóbbak egy árnyalattal, de ez még könnyen korrigálható.
Lightroom3 beta2 color+luminance NR

Így néz ki a teljes kép zajszűrés előtt és után. Leméretezve, netre általában használt formátumban, tehát a gyakorlatban:
export-lightroom3 beta 2 NR-OFF


export-lightroom3 beta 2 NR-ON

Magáért beszél.

Photoshop CS5 Content-Aware Fill - Kényelemsziget

Végignézve az alábbi videót, több alkalommal kellett keresgélnem az állam. A heteken belül megjelenő Photoshop CS5 content aware fill toolja, nos, ODABASZ. Kényelmes idők jönnek a CS5-öt használó képszerkesztőkre, fotósokra.



Végeredményben ez egy intelligens (egygombos) clonestamp+healing brush tool, a kijelölt mező környezetének megfelelően tölti ki a kijelölést, meglepően pontosan.

 Ahogy a videóban a végén látszik, leginkáb a panorámaképeknél fog jól jönni a torzítás miatt üresen maradt területek kitöltésére, illetve amit a leghasznosabbnak látok, az a lens-flare egy gombos elűntetése (gondolom ugyanilyen hatékony lesz vaku becsillanások, és hasonló kellemetlenségek javítására is). A többi feladat eddig sem volt bonyolult a két tool közös használatával.

Sajtófotó és kapcsolódó kiállítások

Amellett, hogy a 27. Sajtófotó Kiállítást a Nemzetiben kötelező program megtekinteni (aki akar velem is jöhet, illetve szerintem lesz egy BKF-es túra is a tréning szünet után), két kiállíást szeretnék még ajánlani, amiket mindenképp érdemes megnézni. Mindkettő a Mai Manóban.

Az egyik Szandelszky Béla - az év fotóriportere - munkáiból rendezett kiállítás a sajtófotó díj apropóján (roma gyász, megvan mindenkinek?), a másik pedig a Pécsi József ösztöndíjasok (Hartyányi Norbert, Hernád Géza, Simonyi Balázs) munkáiból válogatott galéria.

Hernád Géza

Képek fotölből förföléshöz

Corey Arnold fotós/halász sorozatai a halászhajók mindennapjairól. Lehengerlő-látványos képek, tele humorral. Minden anyagán látszik, mennyire közel van a témához.

Halas-sarkvidéki téma, de kevésbé vidám oldalról, Stanley Greene Gröndlandi sorozata a NOOR ügynökségnél. Nem csak a klímaváltozás miatt átalakuló Gröndlandot mutatja be, hanem vele együtt az ott élő eszkimók életét is. Kötelező.

Stanley Greene a párizsi divat világából 180 fokos váltással nyergelt át haditudósítói pályára, miután szakított feleségével. Nyolc évett húzott le a fronton, a háborús képeit a Black Passport c. könyvében lehet végigkövetni, valamint teaser videó formájában végigpörgetni youtubeon. Nekem múlt héten volt szerencsém átlapozni a könyvet, elejétől a végéig sokkoló, erős anyag.

Haiti romokban heverő elmegyógyintézetéról készített anyagot a New York Times. Az audio slideshow olyan durvára sikerült, hogy állítólag a tegnap reggeli verzióhoz képest két percet rövidítettek rajta azóta. Viszont még így is kötelező darab.

WSJ.com sorozat határvédelem témában. Igazából csak azért linkelem, mert fogalmam sincs mivel készülhetett. Középformátum + HDR, és túlhúzott élesség?

Völgyi Attila bejegyzése a csütörökön megnyitott Sajtófotó kiállításról. Nem tudtam elmenni a megnyitóra, így viszont az utolsó két bekezdésben idézettek duplán elérzékenyítettek. Fanatikus vagyok, na.

Joe McNally álomidőjárásban-álomerdőben. Eszembe juttatja, hogy elkezdődött a túraszezon, nekem meg nincs egy szabad hétvégém kimozdulni.

Hogy ne csak képek legyenek, illetve, de: Textblog postja a kutyás-cicás cipők témájában, gyönyörű szóvirágokkal.

Húszezer

Stop Center

Húszezredik expóm a D300-al. Mivel használtan vettem tavaly augusztusban, és az előző tulaja csak 19000 körül rakott bele, még szép jövő állhat előttünk, ha a gyári - 140ezerre hitelesített - adatoknak hiszek.

A gépen szerencsére - a szerzőn sajnos - nem látszik meg a gyakori használat.

Március 15 - terepen

Gondolom legtöbben otthonról/tv-ben néztétek az ünnepi eseményeket, vagy sokkal jobb programot választva inkább messzire hagytátok az egészet. Akik neten követték az eseményeket, bármelyik nagy (és szinte mindegyik kis/közepes) portálon találhattak percről-percre írott közvetítést, folyamatosan frissülő kép - és videós anyagokat.

Először toltam végig ilyen "percről-percre" közvetítős napot, embert próbáló feladat volt. Főleg úgy, hogy a fotózás mellett pakolni kellett a nagyítás galériát, meg felelős mikroblogger kötelességemnek eleget téve tolni a kontentot tumblira, facebookra.



08.00 Parlament - Zászlófelvonás

Félálomban átveszem a sajtós kártyát, végignézem a főpróbát, hogy kitaláljam mit honnan érdemes fotózni. Hamar kiderült viszont, hogy feleslegesen. Két poolból lehetett választani, és műsor közben nem lehetett mozogni.

Mindkettőnek megvoltak az előnyei és a hátrányai: Az egyik pool szembefényben, de nagyobb mozgástérrel, közelebb a parlamenthez,  a másik pool árnyékból, valamivel jobb rálátással a műsorra, de kisebb mozgástérrel. Előbbi mellett döntöttem. 200-as telém volt, ami a távolabbi poolból rövid lett volna akármihez. 



Maga a műsor hihetetlenül üres volt. Mintha csak annak a pár tucat embernek csinálták volna, akiket a parlament lépcsőjére felsorakoztattak nézőnek. A kordon túloldalán a maroknyi tüntető is teljes érdektelenséggel, rutinból nyomta a szokásost. A szerkesztői utasítás "pacik, tormbiták, zászlófelvonás, és menetelő katonák" volt, a feladatnak sikerült eleget tennem.

A zászlófelvonás után gyorsan behúzódtam egy kapualjba, lekuporodtam a földre egy szélvédett sarokban képeket válogatni. Csak az különböztetett meg egy jobban öltözött hajléktalantól, hogy laptop, kábelek, meg fényképezőgép vettek körül. A kb. 90 képet tíz perc alatt leválogattam lightroomban (csillagokkal és labelekkel baromi egyszerű a folyamat, erről majd külön postban), majd még tíz perc export és feltöltés.


Villámgyors pakolás után irány a Demszky műsor. Előtte még rövid kitérő az MSZP-s rendezvényre és a környező utcákban portyázó forradalmár wannabeek közé.

13.00 Petőfi tér, fővárosi megemlékezés

Kordonon kívül fotóztam. Bemondásos alapon sorsoltuk ki, ki menjen be és ki maradjon a szimpatikus tüntető fiatalokkal és öregekkel odakinn. 

Nem nagyon tudtam mit kezdeni az ellenfénnyel. Vakuzni elég béna dolog lett volna, nem szeretek. Így viszont elég kevés használható képem lett. A helyzetet szerencsére megmentette, hogy Ákosnak barmi jó képei lettek Demkszkyről, és a leeső műfogsorral ordító, a tüntetést igazán szívügyének öregemberről (18-as kép).




Ezután is képválogatás, viszonylag kényelmesebb helyről, a mekiből. Mire az "ebédet" letudtam, a képek is felkerültek a szerkrendszerbe. A Mc'Donalds talán az egyetlen cég, ami jól  járt a belvárosi ünnepségekkel. Vicces volt látni a multiellenes árpádsávos nagymagyarokat sorbanállni a 250Ft-os sajtburgerért.

15.00 Jobbik - Deák tér

Ide kicsit későnek bizonyult a pontos érkezés. Mire odaértem a tömeg már Bazilikáig állt, A színpad az Arany János metrómegállónál. Nem volt egyszerű mutatvány odajutni. Húsz perc alatt beverekedtem magam a fotós poolig, ami reménytelenül tele volt, az emelvény alól is nagy fehér telék fürkészték a színpadot.



Újabb hosszú kínos tolakodás valami használható pozícióért, de a végeláthatatlan magyar, árpádsávos, jobbikos zászlók tengerében képtelenség volt jó helyet találni. Végül feladtam és inkább hátra mentem a résztvevőket fotózni.

Utolsó ötletként végigcsöngettem két lépcsőházat, és egy második emeleti lakás erkélyéről sikerült pár kép a tömegről, meg egy fehér kapcsolószekrényen egyensúlyozva néhány kocka a felszólalókról a színpadon (innen is köszönet az Origós újságírónak, aki segített nem leesni! - Jövök egy sörrel, ha valaha összefutunk még). Mindent összevetve viszont kudarcba fulladt minden igyekezetem az igazán jó színpadi fotókra.



A beszédek után utolsó erőmből lesprinteltem a Gödörbe, és egy sör mellett töltöttem fel az utolsó adag képeket. A technika is pont eddig bírta, a laptop akksiból 10% maradt, a kijelzője meg átmenetileg elszíneződött az egész napos zötykölődéstől és nyomástól a táskában (azóta rendbejött szerencsére), a D300 tartalék akksija is még 80-90 képre lett volna elég. 

A végeredmény 16 giga kép, rengeteg tapasztalat, derék - és vállfájdalmak másnap.

Sok jó kütyü kis helyen is elfér?

NOT.

Holnap ez fogja nyomni a vállam:
Nikon D300+markolat
Nikon 80-200 2.8
Nikon 35-70 2.8
Nikon 35DX 1.8
Tokina 12-24DX 4.0
Nikon SB-600
Asus eee1000

De alig várom, amilyen fanatikus tudok néha lenni.