Minden, ami Steve Jobs - egy ikonikus képben

Nekem ez a Steve Jobs kép. Diana Walker fotója, 1982-ből. Ennyi képaláírás tartozik még hozzá:

STEVE JOBS AT HOME  — “This was a very typical time. I was single. All you needed was a cup of tea, a light, and your stereo, you know, and that’s what I had.” —Steve Jobs

A Time oldalán mesél a fotós Steve Jobsról, a képekből pedig kiderül, hogy közeli barátok voltak: Steve karrierjének minden nagyobb pillanatánál ott volt Diana is egy fényképezőgéppel (aki egyébként húsz éven keresztül a TIME Fehér házi fotósa volt). Nagyszerű minden kép a sorozatban.

Mi újat hoz a 4Gs iphone kamera fronton?

A nyolc megapixeles kamerát mindenhol megírták már, nem is az a lényeg. A Wired-nél viszont azt is tudják, hogy

- Okosabban háttérvilágított érzékelőt kap, ami nagyobb érzékenységet biztosít alacsony fénynél;

- F2.4 szemben az iphone4 F2.8-as rekeszével;

- Új lencséket kap, amik 30 százalékkal élesebb képet ígérnek;

- Marad a 3.84mm-es objektív, tehát a látószög megegyezik majd az előddel (átszámolva fullframe-re nagyjából 35mm-nek megfelelő látószög);

- Fejlettebb arcfelismerő;

- Gyorsabb képfeldolgozó szoftver és beépített képszerkesztő app; - meg amúgy is, a gyorsabb processzorral eleve nem lehet semmi lassulás.

- Egyszerű megosztás cloudba vagy webkettőbe';

- 1080p mozgókép, képstabival;

Megéri váltani?

Én biztosan fogok, mivel a 3gs-em már az utolsókat rúgja. Szar a home gomb, elrepedt a műanyag az aksitöltőnél, döcög, satöbbi. Nekem megéri, de ha négyesem lenne, nem sietném el a rendelést (ha csak azt nézzük, hogy fotózáshoz mennyivel nyújt többet az elődjénél).

Megéri point&shoot kompakt gép helyett ezt választani. Egy 30-40 ezres fullautomata szappantartó hasonló tudással rendelkezik, akkor meg már inkább egy darab eszköz, ráadásul a képek memóriakártyáról másolgatásával sem kell többet bíbelődni. 

Megéri munkához is használni. Egyre többször adunk híreseményekről mobilos képeket az első néhány percben. Azok a képek pont jók, amíg jut idő leülni a laptophoz valami nyugodtabb pillanatban, hogy elküldjük a rendes képeket. 

Engem ezek a tesztképek meggyőztek, hogy egy remekül használható p&s kamerát kapunk a kiváló telefonunk mellé az iphone 4gs-el. 

Négy éves volt ma az iphone - és vele a mobilfotózás

Négy éve, 2007. június 29-én jelent meg az első generációs iphone. Tudtátok?

Bár az Apple pályája akkoriban is felfelé ívelt az ipodok és és itunes növekvő népszerűsége miatt, az iphone megjelenése óriási lökés volt a cégnek. Soha nem látott (és előre nem látott) eladásokat produkált a telefon, túlzás nélkül egy egész iparágat értelmezve újra.

Senki nem számított az iphone sikerére. Mert hát egy érintőképernyős telefon, egyféle szolgáltatóval, belső rendszerből telepíthető programokkal és a teljesen elszállt árával soha nem lesz népszerű termék. (Ma mintha az ipad-ről mondanának hasonlókat)

Hosszasan lehetne sorolni, milyen irányba változtak a mindennapok az okostelefonok által, én viszont csak a mobilfotózást emelném most ki, és arról sem írnék sokat. Inkább lásd: előző bejegyzés.

Ma az iphone az egyik legnépszerűbb fényképezőgép.


Itt egy teljesen érdektelen galéria az évforduló alkalmából  a LIFE.com-on (cicás képre linkeltem!), viszont ha tényleg szeretnénk tisztelegni a mobilfotózás előtt, akkor Gárdi Balázs Flickr oldala. 

Meg itt egy helyes infografika: iphone történelem, a Mashable-től:

Milyen ma a legnépszerűbb kamera Flickr-en? Nikon? Canon?

Egyik sem. A legfrissebb adatok szerint az iphone4 átvette a vezetést az eddigi csúcstartó Nikon D90-től.

Az iphone és a kamerája ettől nem lesz jobb vagy rosszabb (jobb majd az ios5 fejlesztésektől lesz), ahogy a D90-sem a legjobb kamera volt, viszont mindenképp érdekes adat.

A grafikonból ugrásszerű fejlődés látszik. Egyre népszerűbb az iphone, egyre több app jelenik meg rá, amikkel egyre egyszerűbben tölthetjük fel a képeket a megosztóra. Elkerülhetetlen a siker. Nem lennék a "point and shoot" gépek helyében.

Év elején a CES kapcsán már megmondtam előre: a kompaktok elindultak lefelé a lejtőn. Ha nem kapnak megosztás funkciókat, amivel felvehetik a versenyt a telefonokkal, könnyen feleslegessé válhatnak.

Ezt látszik alátámasztani a flickr camera finder másik ábrájaja, amin az látszik, hogy a legnépszerűbb kompaktok közül mindegyik mélyrepülésnek indult. (bár ez nem ennyire egyértelmű: a zuhanás oka lehet az is, hogy egyre több típus jelenik meg, egyik sem válik igazán húzó modellé, gyorsan cserélődnek a gépek termékcsaládokon belül is, így sokféle gép közt oszlik meg a felhasználók aránya)

Az animgif nem játék

Legalábbis ne próbáljátok ki otthon, ha jót akartok.

Egy kis játék után már kevesebb valódi hasznát látom az animgifeknek. Legalábbis belátom, hogy nem kell annyira lelkesedni érte. Mókázni jó vele párszor (biztos fogok is még), de elég körülményes, és eléggé behatárolja a témát a használat.

Az első para a színpaletta. Gif = 256 szín, és ha igyekeztek kikukázni a felesleges színeket, az még akkor is kevés lesz a jó képminőséghez. Négy út áll előttetek:

1. Előre odafigyeltek rá, hogy mit fotóztok, hány eltérő színből és hány árnyalatból fog állni a kép (lehetetlen).
2. Utólag húzzátok le csatornánként a színeket - az eredmény elég elmosott lesz. A videó nem raw.
3. Színenként megpróbáljátok újraépítgetni a palettát. Iszonyat pepecs munka - az eredmény ugyanaz.
4. A legjobb eredményt Split toningal lehet elérni (az ötletadó is ezzel játszik) - azonos tónusra húzzátok a shadow/highlightokat a nyersanyagon.

Ja, nyersanyag: videót kell venni. 24FPS-t nem lehet sorozatban lőni, kevesebb kockával pedig nem lesz szép a mozgás. De az sem mindegy milyen videót. Elég nagy a különbség a D3s és a D90 azonos felbontású felvétele közt. A D90 konkrétan használhatatlan minőségben vesz a D3s-hez képest. Nem tudom Canonnál is van-e ekkora szakadék a kategóriák közt, de ha van, akkor 5dmkII alatt felejtsetek el minden mást.

Viszont ha idáig megvagytok vele, innentől gyerekjáték. Vagy nem. A videót be lehet húzni Photoshopba, innen a legkönnyebb kiválasztani a loopolni kívánt részletet. Photoshopból lehet exportálni a frame-eket jpg-be, aztán egymásra pakolni minden frame-et külön layer-re.

A layer-eken ki kell maszkolni (vagy vágni) a nem kívánt részeket, aztán egy gombbal elkészül az animáció. Save for web, Ok gomb.

Ennyi az egész.

Aztán rájöttök, hogy a mozgás nem teljesen folyamatos, nem elég jó az ismétlés, van benne két felesleges frame, kezdhetitek elölről. Aztán rájöttök, hogy a kiválasztott részlet alapból nem jó, kezdhetitek elölről. Aztán elfelejtettétek menteni a PSD-t, nem tudjátok méretezni a gif-eket (valamit rosszul csinál a PS, nem kezeli rendesen az animációt, ha a gif-et nyitjátok meg szerkeszteni), kezdhetitek elölről. Aztán a végeredmény lesz túl nagy, kezdhetitek előlről.

A végére pár gyors tipp, ha nem lenne fluid az animáció, és még lenne hajatok:

Használjátok ugyanazt a fél mozgásfázist oda-vissza. Az eredmény elég buta lesz, de használható (a képeim fele ilyen).

Fokozatosan csökkentett opacity-vel törölgessetek részleteket a túl élesen váltó felületekből, frame-enként.

2-3mp-nél ne dolgozzatok hosszabb jelenetekkel.

A Tween frames annyira nem a barátotok, mint gondolnátok.

Ne. Próbáljátok. Ki. Otthon. vagy. Bárhol.

Küldjük a képeinket valós időben iphone-ra vagy ipad-re

A héten fogtam először ipadet a kezembe, és az első dolog ami eszembe jutott róla az volt, hogy ha össze lehetne kötni a fényképezőgéppel, nem kéne többet laptopot hordani. Könnyű háttértár lehetne belőle terepen, azonnal és jó minőségben lehetne róla visszanézni a képeket, szerkeszteni photoshop expressel és továbbítani is őket a szerkesztőségbe.

Nem csak az én első gondolatom lehetett ez, mert a feladatra már alkalmazás is készült. Sőt, ugyanezt iphone-al is megtehetjük. Az összekapcsoláshoz egy Eye-Fi memóriakártya, a ShutterSnitch nevű iphone/ipad app jailbreakelt verziója és az almánk jailbreakje szükséges.

A dolog pofonegyszerű. A jailbreakelt készülékünk képes saját wi-fi hálóztatot fenntartani, az Eye-Fi memóriakártya pedig ezen a ad-hoc hálón keresztül exponálás után azonnal továbbítja a fotókat. A programból ezután visszanézhetjük, szerkeszthetjük és elküldhetjük a képeket e-mailben.

Egy demó videó a rendszer működéséről, és további infók a kellékek beszerzéséhez:


How To Directly Tether Your Camera To An iPad By Lee Morris from FStoppers on Vimeo.

Persze a laptop kiváltása dolog enyhe túlzás, de annak aki csak képek küldésére/tárolására használja a notebookot, ez a leggyorsabb és legegyszerűbb módszer.

Képnézegető alkalmazások iphone-ra

Májusban szinte egyszerre jött ki iphone-os képnézegető alkalmazásával a Boston.com Bigpicture rovata és a Magnum ügynökség, valamint a Cooliris is nemrég tette elérhetővé az iphone-ra fejlesztett verzióját. 

Miközben a Reuters, a NYTimes és a WallStreetJournal is ipadre fejleszti a hasonló képes szolgáltatásokat, csak remélni lehet, hogy a két platformra párhuzamosan fognak jönni a frissítések (és miért ne jönnének? - a két eszköz eleve más felhasználási területre lett tervezve, ugye.)

Iphone-on is viszonylag élvezhetőek maradnak az online galériák (mondjuk a hvg.hu nagyítás csak portré módban), a flickr alkalmazásával az oda feltöltött fotók is gond nélkül fogyaszthatók, viszont akkor jön a Cooliris és rátesz egy lapáttal a képnézegetés élményére.

Nem csak a flickr, vagy picasa albumok/toplisták böngészhetők vele áttekinthetőbben, hanem tematikus (google images) keresőt is kapunk mellé. Összeköthetjük Twitter accountunkkal és az ismerőseink twitteren megosztott fotóit is legyűjti, elboldogul az RSS-feedekkel is, így mindenki megtalálja az útját vele kedvenc online galériájához.

Az alkalmazásból megoszthatunk képeket twitteren, eltehetjük kedvencnek, amit aztán a Cooliris desktop klienssel is szinkronizálhatunk. Nekem ez az _a_ funkció mobil alkalmazások esetében, ami musthave. Ha napközben keresgélek valamit a telefonon, azt nem csak unalomból teszem, hanem szeretném utána otthon onnan folytatni, ahol a telefonon abbahagytam. 

A mobil alkalmazás felülete az évek óta ismert desktop verzióhoz hasonló 3D képfal, viszont mindezt ujjal vezérelni: tologatni, nagyítgatni, dobálni tényleg élmény.

A cooliris ingyenes app. Hülye aki nem szedi le. (egyetlen hiányossága, hogy a telefonon lévő képeket nem lehet vele böngészni)

A Boston.com Bigpicture rovata volt talán az első nagyformátumú képgaléria annak idején (vagy egyike az elsőknek, de mindenképp a legismertebb), most ők lettek az úttörők a mobil alkalmazások terén is. A program letölti, leméretezi a rovat képeit. Gyorsabb és kényelmesebb böngészést tesz lehetővé. 
Ha már fizetős, megcsinálhatták volna, hogy a képek offline is elérhetők legyenek. Így csak egy szebb kezelőfelülettel kapunk többet, mint a -

- Bigpicture nevű ingyenes alkalmazással, amiből szintén elérhetők a Boston.com galériái, mobilra optimalizált verzióban. Igaz, valamivel butább és kevésbé esztétikus kezelőfelületen keresztül.

A Magnum ügynökség nemrég megjelent iphone appja 3 EUR-ért tölthető iTunesból, amiért 101 híres magnum fotót kapunk a telefonunkra. Az alkalmazásból ezután ~1EUR áron tölthetők le folyamatosan riportsorozatok (meg ahogy elnéztem, néhány ingyenes is).
Én félnék feltelepíteni, mert a gatyámat rá tudnám költeni, és azért a fotók mégis csak a telefonon maradnak. Kicsiben.

Bármennyire is magas minőségű képekről van szó, azt hiszem eljönne az az időpont, amikor sajnálnám rákölteni a pénzt. Aztán ott van az a tényező is, hogy az ilyen fotók igazi ereje nagy méretben érvényesül, az apró részletek által. 

Iphone-ról napközben a napi híreket akarom követni képekben, vagy csak unaloműzőnek lapozgatni a látványos galériákat tak-tak-tak(TM) módszerrel. A Magnum fotói nekem egy magasabb kategóriát képviselnek. Olyan képeket, amihez le kell ülni és kényelmesen befogadni őket. (iPadre tökéletes lesz)

Kapcsolódó alkalmazások közt találtam még rá a Reuters ingyenes alkalmazására is, ahol szintén gazdag képgalériát lehet böngészni régiók szerint. Képgalériás böngészője másik hírügynökségnek rajtuk kívül azt hiszem nincs is.




Ha bárki tud ezeken kívül hasznos képnézegető appot, ne habozzon megosztani!

Egy iphone bőven elég?

Még ha a legjobb kamera mindig is az lesz, ami épp nálad van (Chase Jarvis? vagy Ansel Adams?) az iphone egyáltalán nem az.

Nem tudom, hogy az AP-s afganisztáni sorozattal indult-e ez az őrület, de azóta kijött egy moszkvai iphone riport is a NYT Lensblogján, és ma ráakadtam az Alleyes iphone view of india galériájára.

Az amúgy is gyengén muzsikáló telefonos optikák közül talán az iphone kamerája a legrosszabb. Ezen az egydolláros polariod appok, meg a PSmobile sem fognak segíteni, csak trendi effektekkel elfedni. Miért akarna akkor bárki, tudatosan, szar minőségű végeredményt produkálni? A választ talán a Simpsons (s21ep16) eheti része adja:

"Hey! As a youth, if i dont hear a computer word every couple of sentences, im outta here."

Egyszerű néző csalogatásról van szó, nem többről. A kutya sem kíváncsi már az afganisztáni sorozatokra, amiket hetente - havonta - naponta? az arcunkba tolnak, lassan kilence éve. Fel kell dobni valamivel az unalmas harctéri tudósításokat.

Szó sincs arról, hogy az egyébként kiváló riporter meg szeretné mutatni, hogy egy iphonennal is remek pillanatképek készíthetők. Sokkal inkább arról, hogy iphonennal kell odacsalogatni a látogatót a galériához, mert a 'weekly afghanistan' sorozatot már egyre kevesebben nézik.

Ha innen közelítjük meg, akkor elég szomorú az ilyen riportokat végignézni, bármennyire is hangulatos életképek valójában.

(a szerző ettől eltekintve boldog iphone tulajdonos)