Elég rövid a lista, amin fel lehetne sorolni, mit adott eddig Dagesztán a világnak. Ha sok mindent nem is, legalább a katonát, aki eljátszotta a szovjet zászló kitűzését a Reichstag tetején, 1945. május másodikán (Lehet, hogy a történet még ennyire sem igaz. Ha pontosabban érdekel titeket a kusza történeti háttér, kattintsatok át az
urbanlegends blogra).
A fotót Jevgenyij Haldej készítette, és a szovjet Ogonjok magazinban jelent meg először, 1945. május 13-án.
Valójában a zászlót már áprilisban kitűzték a szovjet csapatok, de első alkalommal még reggelre eltüntették a várost védő német katonák (akik két napig bírták még ezután az ostromot). Második próbálkozásra az szovjetek már biztosra mentek, a zászlótűzést csak azután játszották el újra az épület tetején, hogy biztos volt a győzelem.
A fenti kép jelent meg az szovjet lapokban, ami nem csak erősen manipulált, de nem is az eredeti eseményt vagy helyszínt ábrázolja: a fotós választotta ki azt az épületszárnyat, ahonnan legjobban látszik a lebombázott város, a zászlótűzés eredeti helyszíne pedig épp lángokban állt, ott amúgy sem tudtak volna fotózni. Az eredeti zászlótűző katonák helyett három másik látható a képen, akiket a nemes feladatra gondosan (de nem elég alaposan) válogattak.
Az elkészült fotót azonnal bekérette a hadsereg, és a fotóssal együtt hazarendelték a képet egy kis utómunkára. A laborban kiretusálták a felesleges katonát, a zászlót is sokkal látványosabb darabra cserélték, majd hozzáadtak egy kis füstöt a háttérhez, a drámaibb hatás kedvéért.
Viszont nem gondoltak mindenre: a zászlóst támogató katona mindkét kezén, és a zászlóson is több karóra látható. A kép utólagos kiadásaiban ezt az apró bakit is javították, de ekkorra már mindenkinek egyértelmű volt, hogy nem a pontos időt mérték velük szinkronban a katonák.
36 kockát lőtt a tetőn a fotós, ennyi felvételből ollózták össze a legjobb részeket a végleges képhez. Az egyik eredeti fotó így nézett ki:
Ps: Írtam már hasonló témában:
Az egyik bejegyzés az iraki háborúhoz köthető,
Szaddám vasszobrának ledöntését mutatja be kicsit más fényben, a másik posztban pedig arról olvashattok,
miért is lehet probléma, milyen kérdéseket vet fel egy manipulált fotó.
